Tévhit az építőiparban. A lélegző fal legendája.

Az építőipari technológiák évről évre egyre fejlettebbek, hála a folyamatos fejlesztéseknek. Hasonló módon fejlődik az építőipar, mint a számítástechnika, igaz erről annyit nem lehet a médiában olvasni.

Napjaink legégetőbb problémáját az építőiparban az energiaárak folyamatos emelése okozza. Ezért egyre fontosabb, hogy egy családi ház mennyi energiával üzemeltethető.

Ez a cikk nem kimondottan a hőszigeteléssel feglalkozik, de azzal szorosan összefügg.

Nagyon sokan támadják az új technológiákat az építőiparban, a fő támadási pont a következő. „Az igaz, hogy az új modern építési technológiák, mint a könnyűszerkezetes építés vagy a ProKoncept technológiák nagyon jó hőszigetelési képességgel rendelkeznek, de a falak nem lélegzenek”
El kell, hogy áruljuk, hogy a támadási pont jogos.
A könnyűszerkezetes házak és a ProKoncept házak nem lélegzenek.

Ha pontosabbak akarunk lenni, akkor kijelenthetjük, hogy egy jó ház nem lélegzik.

Na erre már sokan felkapják a fejüket, hogy na hát akkor ezekkel a rendszerekkel baj lehet. De nem így van!!!

Azt hiszik sokan, hogy a falak lélegeznek, így a pára a falakon keresztül távozik a lakásból. De ez nem valós, ez félreértelmezés.

Ezért sokan le sem szigetelik a családi házukat, emiatt az ingatlan fűtésszámlája is jóval magasabb lesz.
Egy átlagos családi házban a nem megfelelően hőszigetelt határoló falakon keresztül távozik az előállított energia 30%-a.

Mi is az igazság???
A régi főként panel vagy B30 falazóelemekből épült családi házak azért nem penészesedtek korábban, mert az ablakok iszonyatosan rosszul záródtak, így a lakás kiszellőztette magát. Ami nem jó, mert az energia nagy része az ablak résein távozott az utcára. Az ablakcsere után a lakók nem szellőzettek, mert régen nem kellett. Főztek, fürödtek, lélegeztek így párát juttattak a lakás légterébe, ami már nem tudott az ablak mellett kiszökni, így a penész melegágya lett a megemelkedett páratartalmú lakás falazata, födémei.

Ha a régi rossz szigetelésű lakásunk be volt vakolva és a téglát is habarcsba rakták ahogyan kellett, akkor nem szellőzött a fal korábban sem, csak maximum 1-3% mértékben. D eerről még később írunk a cikkünkben.

Lélegző fal elméletét a 19. században Max von Pettenkofer az egészségtudomány alapjait létrehozó vegyész és higiénikus vitte be a köztudatba. 1854-ben Münchenben kolerajárvány volt és úgy gondolta, hogy a megbetegedést a miazma okozta, ami a nem jól záródó padlókon keresztül jutott a fertőző talajból a lakásokba. Azt gondolta, hogy a falak is lélegeznek, és ezt be is bizonyította, az akkor rendelkezésre álló technikákkal. Megállapítota, hogy a falazóelemek fugái lélegeznek.

Az elméletét már évtizedekkel ezelőtt megcáfolták. A próbatest kísérletet napjainkban megismételték, és azt tapasztalták, hogy valóban mérhető a légáram a száraz habarcson keresztül, de ehhez százszor akkora nyomáskülönbségnek kell fennállnia, mint ami a gyakorlatban a természetes szélviszonyok között létre tud jönni. Pettenkofer számára még nem álltak rendelkezésre a mai anyagok és a mérőműszerek sem, így nem csodálhatjuk, hogy téves következtetésre jutott.

TÉNY: A falak tehát nem lélegeznek!!! A lélegzés során az elhasznált levegő helyébe friss levegőnek kellene érkezni. Ha ez történne, akkor komoly szerkezeti károsodás érné a falakat.

Szakmai nyelven a falak minimális légáteresztő képességét páradiffúziónak nevezzük.

Rengeteg laboratóriumi vizsgálat bizonyította, hogy a falakon keresztül a párának mindössze 1-3%-a távozik. Ezt hívjuk páradiffúziónak, ami a határoló falfelületek két oldalának páranyomás-különbsége hatására jön létre. A fűtött lakóhelyiségben nagyobb a páranyomás, mint a kinti hidegebb levegőben, a pára ezért az alacsonyabb nyomás felé áramlik.

A fenmaradó 97-99% pára az a szellőztetés alatt hagyja el a lakást. Ha nem szellőztetünk az épületet is és az egészségünket is egyszerre károsítjuk.

Mindenki fürdik, lélegzik, kimossa a ruháit. A fűtési szezon cca. 6 hónap hazánkban. 6 hónap alatt akár 2-3 tonna vizet is elpárologtatunk egy 4-5 fős családban.
Ha nem nyitjuk ki az ablakot és nem engedjük ki a párát, akkor a falszerkezetünket ezzel a vízgőzzel eláztatjuk. Ahol vizes a fal, ott táptalajt adunk a gombáknak, kórokozóknak és megkezdődik a penészedés.

A modern könnyűszerkezetes készházak, illetve passzív házak egyáltalán nem engednek ki párát a falszerkezeten keresztül. Ha ez megengedhető lenne, akkor a falakban, födémben lévő hőszigetelés szigetelési paramétereit rontanánk le, mivel a vizes hőszigetelés nem szigetel jól.

Mi a megodás???

Sűrűn szellőztetni kell. Igen ám, de így az energia egy nagy részét is elengedjük, télen a meleget, nyáron pedig a hideget.

A legjobb ha a szellőztetést rábízzuk egy modern technikára, melyet rekuperátornak vagy szellőztető-hővisszanyerő berendezésnek is neveznek.

Ez a szerkezet a bejövő levegő és a kilépő levegő hőmérsékletét kicseréli, miközben friss levegőt beengedi, az elhasznált levegőt pedig a szabadba engedi.

Komoly energiamegtakarítás érhető el a rekuperátoros szellőzető rendszerrel.

Cégünk az első 10 családi ház Megrendelőnek ingyenesen beépít egy rekuperátor rendszert az új családi házába. Az ajándék értéke egy 100 nm-es családi hz esetében 6-700 ezer forint.
Ezenkívül ingyenesen elkészítjük az építészterveket és engedélyeztetjük. Az ajándék értéke egy 100 nm-es ház esetén: 260 ezer forint.

A rekuperátor nem csak a levegő hőmérsékletét örzi meg, hanem gondoskodik az optimális páratartalomról is, illetve csak tiszta levegőt enged be a lakásunkba.